Tegnap este véletlenül találtam egy cikket arról, hogy azok a kis csúnya izék, amik az egyik rózsa környékén mászkálnak, a katicabogár lárvái. Láttam, hogy van katicánk - igazi, akivel már ritkábban találkozni, nem a narancssárga, sokpöttyös harlekin bogár - és az ő ténykedésének tudtam be, hogy eltűntek a levéltetvek a rózsáról (meg a fülbemászókénak, akikből több hadseregre való lakik itt 2 négyzetméteren), de ezekszerint a katicabogarunk nincs egyedül. Nem készítettem fényképet még a lurkóról, de ha nem felejtem el, pótolom.

Elég sok lény lakik a "kertben", nem mindenkiről tudjuk, hogy micsoda, és mire jó pontosan, de úgy tűnik, hogy a növények, a rovarok, madarak, és társaik elintézik a dolgaikat egymás között. Egyedül a büdösbogarakat nem látjuk szívesen. Fülbemászóból mondjuk szerintem egy "picit" sok lakik nálunk, de egyelőre elvannak.
Valakinek (még nem jöttem rá, hogy madár, bogár, vagy micsoda) nagyon ízlik a verbéna kinyílt virága, minden éjjel megdézsmálja, másvalaki a menta leveleit szereti. De egyelőre mértékkel fogyasztanak csak belőlük.

Szeretem, hogy itt nyüzsög körülöttünk a természet. Bár egy lakótelepen élünk, nemcsak a mi erkélyünkön van rengeteg növény, hanem a környéken mindenfelé. Hatalmas fák, növények, virágok, rengeteg féle madár. Mókus is van. Az erkélyünk fölött pedig fecskék fészkelnek.

"Kertünk" egyik szeglete sárga rózsával, paprika virággal, verbénával és kövirózsával a háttérben.

Családunk legkisebb tagja szemmel tartja a "kert" környékén garázdálkodó madarakat